A Black Friday népszerűségének növekedésével együtt nő az online vásárlókra leselkedő kibertámadások valószínűsége is – derül ki a Kaspersky új jelentéséből. A közvetlenül a vásárlókat célzó e-kereskedelmi támadások száma az előző évihez képest 15 százalékkal emelkedett.
A Black Friday napjainkra az év legnagyobb vásárlási eseményévé nőtte ki magát, mára a fogyasztók 95 százaléka tudja, hogy mit takar ez az elnevezés. Korábban a vásárlók Fekete Pénteken az üzleteket rohanták meg, manapság viszont egyre többen már az interneten intézik vásárlásaikat. A Black Friday Global jelentés adataiból az derül ki, hogy tavaly a vásárlóknak mindössze 12 százaléka intézte kizárólag fizikai üzletben a Black Friday-hoz kapcsolódó vásárlásait.
A kereskedő-specifikus appok számának növekedése és az akcióknak az otthon kényelméből való egyre koraibb elérhetősége azt eredményezte, hogy a vásárlók már az online vásárlást részesítik előnyben: 56 százalékuk az internetes vásárlást preferálja az üzletben történő vásárlással szemben, 55 százalékuk pedig okostelefonról intézi vásárlásait Black Friday alkalmából.
AZ ONLINE VÁSÁRLÁSOK ARÁNYÁNAK NÖVEKEDÉSE, AMELYHEZ FELFOKOZOTT – ÉS MEGHOSSZABBÍTOTT – VÁSÁRLÁSI IDŐSZAK PÁROSUL, A KIBERTÁMADÁSOK SZEMPONTJÁBÓL IS FELFOKOZOTT IDŐSZAKOT JELENT.
A Kaspersky új jelentése kiemeli, hogy ezeken a bevásárlónapokon sokkal több veszély leselkedik a fogyasztókra, és az éves átlaghoz képest 24 százalékkal nő a pénzügyi adathalász támadások valószínűsége. Abban a reményben, hogy a fogyasztók ébersége a remek ajánlatokra való vadászat közben alábbhagy, a hackerek felpörgetik a tevékenységüket.
A Kaspersky szakértői szerint 2019 első három negyedévében tizenöt pénzügyi malware-család támadta a népszerű márkák használóit. Az idén a már ismert banki malware-családok, mint például a Zeus, a Betabot és Cridex Gozi mellett a Kaspersky két új mobilra települő banki malware-t is azonosított, az Anubist és a Gustuffot. A hekkerek e-kereskedelmi márkákat vesznek célba, és olyan felhasználói hitelesítő adatokra vadásznak, mint a bejelentkezési név, a jelszó, a kártyaszám, a telefonszám és egyebek. Úgy szerzik meg az adatokat az áldozatoktól, hogy elfogják az input adatokat a célba vett oldalakon, módosítják az online oldal tartalmát, és/vagy adathalász oldalakra irányítják át a látogatókat.
